Víz és csokoládé

Két alapelem, két létszükséglet. Az élet két oldala. Legyek jól, és az élvezet. Önmagam és a külvilág. Kint és bent.

Ha nem iszom eleget, a szervezetem azt az üzenetet adja, hogy éhes vagyok. Azt hiszem, hogy csokit kell ennem, pedig csak nem adok magamnak elég vizet.

A szeretet különböző megnyilvánulási formái. A szeretet, amit magamnak adok, és az, amit mástól kapok. De mindkettő eredete ugyanaz.

Isten mindenkit szeret. Testvérünk bizonyítékot akart. Pontosabban nem erre, hanem arra, hogy nekünk szeretnünk kell-e valakit, aki „nem jó”. (Mi az, hogy nem jó?) De mégis erről volt szó, mert hát nem az az evidens, hogy ahogy Allah fordul a teremtményei felé, mi azt igyekszünk a magunk szerény eszközeivel reprodukálni? Vagy, hogy még egyértelműbb legyen az ellentmondás: ha Allah szeret mindenkit, kik vagyunk mi, hogy szelektálunk, méricskélünk, ítélkezünk?

Persze nem mindegy, hogyan, miben nyilvánul meg ez a szeretet. Azt hiszem, sok minden ezen áll vagy bukik. Az összes társadalomra vonatkozó szabályt meg lehet közelíteni ebből a szemszögből: hogyan szeressem őket? Például a szomszéd iránti szeretetem egészen máshogy kell, hogy megnyilvánuljon, mint a férjem iránti. Ha ugyanúgy nyilvánulna meg, akkor az ellenkezne magával a szeretettel, mert egyrészt hiányozna belőle az önmagam iránti szeretet – ami az első – , másrészt fájdalmat okoznék neki, a családjának és a saját családomnak. Tehát ez nem lenne szeretet. (igaz, Yemenben a vonzó férfiak aránya jobb, mint Magyarországon, de ez speciel nem fordult meg a fejemben, ne aggódjatok J)

Nem látjuk a fától az erdőt, a sok szabály között nem vesszük észre, hogy miről is van szó. Hogyan szeressem az anyukámat, az apukámat, a házastársamat, a gyerekemet, a testvéremet, a barátnőmet, a kollégámat, a szomszédot, az embereket az utcán, a muszlim testvéreimet, akikről hallok, hogy bajban vannak, és minden testvéremet az emberiségben. Erről szól az útmutatás. És még valamiről. Hogyan szeressem magamat. És most közelítünk csak a lényeghez, ami mindennek az alapja: hogy szeressem Azt, Akinek mindezt köszönhetem?

Harmatcseppek és az óceán.